Mit válasszak? Okos kapcsolót vagy okos izzót?

Okos kapcsoló vagy okos izzó?

Sokakba merül fel a kérdés, amikor úgy döntenek, hogy a világítást már a modern technika segítségével szeretnék az otthonukban megoldani, hogy az okos kapcsolók vagy az okos izzók vonalán induljanak-e el, esetleg mindkettőre szükség lesz-e. A döntésben főként az egyéni preferenciák játszanak majd szerepet, de azért néhány szempontot érdemes figyelembe venni.


Hol használjuk azt a fényforrást? 

Milyen típusú fényforrással fogunk világítani? 

Mire használjuk? Általános világítás, feladat fény, hangulatvilágítás vagy díszvilágítás?

Meglévő vagy most kialakításra kerülő világításról beszélünk?

Éjszakai fényként szeretnénk-e használni az adott világítást?


Amennyiben a fenti kérdéseket tisztáztuk, az alábbiakat figyelembe véve már könnyen el fogunk tudni igazodni az okos megoldások elsőre talán kissé ingoványosnak tűnő talaján.

Az okos kapcsolók felhasználása

Az első és legegyszerűbb kiindulási pont, hogy okos kapcsolót oda érdemes elhelyezni, ahol az adott fényforrást nem akarunk éjszakai fényként használni. Választhatunk ugyan hozzá dimmelhető (fényerőszabályzós) izzót, (meg persze simán kapcsolható izzót is), de azt figyelembe kell venni, hogy a dimmelhető izzókat bizonyos korlátok között lehet csak használni. A maximális fényerőt természetesen bármikor tudjuk biztosítani, azonban az alsó fényáram határa limitált. A mai LED-es, illetve halogén fényforrások közös tulajdonsága, hogy bizonyos határ alá nem lehet őket dimmelni, mert vagy villogni kezdenek vagy egyszerűen csak lekapcsolnak. Azt mondhatjuk, hogy nagyjából 15-20 százalékos fényáram teljesítményre lehet limitálni őket. Ez hangulatfénynek vagy tévézés mellé kiváló, de éjszakai fénynek már erős. Talán ez az, amit az okos kapcsolók hátrányaként fel lehet hozni.

Ha már a hátrányról szó esett, nézzük meg az okos kapcsoló előnyeit is. Az egyik, hogy fizikailag mindig ott van a falon, minden esetben onnan tudjuk indítani a kapcsolást is. Közvetlenül vagyunk behatással az elektromos áram útjára, tehát kvázi az izzó nincsen áram alatt, ha az okos kapcsolóval lekapcsoljuk az áramellátást, így szükség esetén gond nélkül kicserélhetjük az izzót, ami azonnal működik és nincsen párosítási procedúra, hiszen a maga kapcsoló az okos.

Másik előnye az okos kapcsolóknak, hogy van belőlük dimmer(fényerőszabályzó) verzió, ami nyilván egy

kicsit drágább megoldás, de több lehetőséget és kényelmet is kínál. Ráadásul jellemzően a dimmerek nem igényelnek nulla vezetéket, ezért alkalmazhatjuk őket úgy is, hogy a már a meglévő vezetékelésre, tehát a lámpához elmenő vezetékre,a vezérelt fázisra kötjük rá őket. (Fontos, hogy be kell rakni egy megfelelő terhelő ellenállást az izzóhoz, egyébként lekapcsolt állapotban is felvillanhat időnként a fényforrásunk.) Viszont, ha ilyen kapcsolókat alkalmazunk, akkor a segítségükkel viszonylag gyorsan automatizálhatjuk otthonunk világítását. Attól függően persze, hogy milyen kapcsolót választunk, lehetőségünk van kapcsolóba beépített modullal felszerelt megoldásra, például a Legrand kapcsoló családja közül a Valena Life, Allure vagy Celiane kínál ilyen szerelvényeket is.

Valamelyik másik kapcsolócsaládot szeretnék automatizálni, akkor egy okos mikromodullal, kapcsoló relével, dimmer relével lehet ezeket az okos vezérléseket megoldani. Ilyenkor a meglévő szerelvény mögé kell szerelni ezeket. Arra érdemes figyelni, hogy a kapcsolóba integrált megoldással szemben a pogácsarelé már nem fér el a hagyományos mélységű szerelvénydobozban, így vagy kiemelőkeretre vagy mélyített szerelvénydobozra lesz szükségünk a beépítéshez. 

Az okosizzók felhasználása

Az okos izzók esetében magát a fényforrást tudjuk vezérelni, aminek hatalmas előnye, hogy megoldások születhetnek, amelyek alapvetően nem kivitelezhetőek az áramkör okosításával. Ilyen például egy állólámpa, vagy ha albérletben lakunk és nem nyúlhatunk a fali szerelvényekhez. Ilyenkor egy izzócsere jelenti a kézenfekvő megoldást. Általában ezeknél az izzóknál változtatható a színhőmérséklet, a fény színe és dimmelhetők is, vagyis a fényerősséget is tudjuk állítani. Itt nem lép fel a korábban az okos kapcsolóknál már említett probléma, hogy csak bizonyos határig lehet csökkenteni a fényerőt. Ezeknél a fényforrásoknál akár három százalékos fényáram is elérhető, aminek köszönhetően éjszakai fényként is kiválóan alkalmazhatóak.

Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ha az okosizzó alól elvesszük az áramot, vagyis a fali kapcsolót vagy az állólámpa kapcsolóját lekapcsoljuk, akkor nem lehetséges távolról felkapcsolni a fényforrást. Ezekre a helyzetekre több megoldás is kínálkozik. Hozzáértők számára azt szokták javasolni, hogy a fali kapcsoló mögött kössük közvetlenül a fázishoz a lámpához menő vezetéket, így az izzó folyamatosan kap áramot és a fali kapcsolóról a hozzá kötött vezeték nélküli szabályzóval kapcsolható, de akár vezeték nélküli kapcsolóval is megoldhatjuk a problémát. Egy vezeték nélküli kapcsoló közvetlen hozzárendelésével tulajdonképpen távirányíthatóvá válnak az okosizzók. Ilyenkor az okosotthon rendszerünk meghibásodása esetén is tudjuk működtetni a fényforrást a vezeték nélküli kapcsolóval.

Összegzés

Az eddigiek alapján tehát elmondhatjuk, hogy minden olyan helyen, ahol általános világításra van szükség és elég a fényforrás föl- és lekapcsolása, esetlegesen mérsékelt dimmeléssel, akkor érdemes az okos kapcsolót használni, hiszen ez lehetőséget ad közvetlen vezérlésre. Ahol pedig nem nyúlhatunk a szerelvényekhez, vagy szeretnénk színhőmérsékletet állítani, a fényforrásunkat éjszakai fényként használni, esetleg valamilyen színt szeretnénk adni a fénynek, akkor pedig az okos izzók jelentik a jó választást.

Olvass bele többi cikkünkbe is

Jó tanácsok nyári uborkaszezonra

Nyáron – ha éppen több szabadidőnk adódik – érdemes megejteni az éves okosotthon karbantartást: felülvizsgálni automatizálásainkat, eszközeink helyét, az elemek állapotát. Vezeték nélküli eszközök gyenge

Tovább olvasom »

Oszd meg a cikket ismerőseiddel

2 válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.